Ugrás a fő tartalomra

Nem tudok kézen állni

Töredelmesen bevallom: fal kell hozzá. És amikor felmegyek a pózba, akkor sem sikerül finoman az egyik lábam a másik után megemelni, hanem hatalmasakat puffanok. Namármost, amikor otthon gyakorlás közben ehhez a ponthoz érkeztem, mint most kiderült, a gyerekek, nem tudván mi történik odalent, mindig rémülten néztek össze. Puff neki. Kanadáig kellett jönnöm, hogy ez kiderüljön.

Nade. Ahhoz is Kanadáig kellett jönnöm, hogy az irrealitásig motivált legyek abban, hogy a lakás épségét minden porcikámmal védjem. Márpedig itt a falra ránézni sem lehet - mint azt már jó előre tudtuk is a filmekből:

Ha a két infot összerakjuk, akkor bizony itt nincs jóga, ha azt akarom, hogy házfal is legyen. 

"amíg én suliban voltam, felhúztak egy házat" -- avagy a pozdorjából épített kanadai házsszerkezet, amit 2 (!) nap alatt raktak össze...


és egy (!) nap alatt tudnak a földdel eggyé tenni....
Szóval a jógakarrierem ezen a ponton felfüggesztődött. (A költői túlzást korrigálandó, azért hozzáteszem, hogy valójában  Iyengar jóga megszállott vagyok, és ahhoz pedig alap, hogy falat és egyéb eszközöket használunk.) 

Kicsit letörtem tehát, mert a szemközti teniszpálya is bezárt télre, falat mászni egyedül nem lehet (szemben a tenisszel), a biciklikről már beszéltem, futni nem tudok a lábam miatt.  Ráadásul közben Z sportja sincs meg. Hockeypályáról hockeypályára járunk vele, miközben előre cidrizünk a majdani hidegtől, ami úgyis gátja lesz, hogy odadugjuk a nagy nehezen meglelt jégpályára az orrunk. És ekkor. Ekkor  a lakástól 400 méterre betérünk egy újabb edzőterembe. 

...és így jövök ki belőle:

Mondjuk arra nem gondoltam, hogy a kezdő felnőtt edzésen is min. nálam 10 évvel fiatalabb férfiak lesznek csak. Sőt, a legutóbbin egy sumo birkózó csávó is megjelent. DEEE, a harmadik alkalommal sorra dobtam át Jerryként a vállam fölött a szekrény méretű edzéstársaimat.

 




Megjegyzések

  1. aztaaaa Nyanyus, eszem megáll. Nagy vagy💚

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. kinek a zongora, kinek a papné (másfél éve mintha valami hasonlót fejtegettél volna a kor és a lehetőségek összefüggéseiről)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Másik oldal

Szóval az öregúr fia, a kisöregúr (68), aki Costa Ricában lakik a COVID óta, mert ott nem volt kijárási tilalom, ellenben szabadon kenuzhatott a krokodilok között mindvégig, most néhány hónapja Edmontonban van, és maga is eljött az öregúr másik gyerekének a házába, aki 69 évesen vagányan wakeboardozik (=motorcsónak vetette hullámokon szörfözik kötél nélkül) a kert aljában megbúvó tavon, és bár a pasijának nem olyan motorcsónakja van, amit direkt erre a célra veti e sporthoz a hullámokat, 5 percig simán siklik esés nélkül a házilag beépített hullámvetőn. Meg eljöttek a gyerekkori barátaik is a partira. Kenuzás, vízideszka, sasfészek-lesés, grillezés, kürtőskalács. Ez volt a progi. És akkor én, az asztalnál a baráti házaspár kérdésére az idegennyelv csalfa védőbúrája alatt ücsörögve kiböktem: bejártam az egyetemre indigenous studiest tanulgatni. Néma csend. Pengévé feszülő szájak, a házaspár keresi egymás tekintetét. A nő nyel egyet, majd összeszedi magát és igyekszik hangsúlyával to...

Letészem

Ezzel a képpel búcsúzom Kanadától, az itteni mókáktól. A nagy lakást betetriszeztük egy U-HAULba (piaci rés, otthon is kéne: kültöztetőautó-bérlés), átmentünk egy garzonba, ahol B még egy évet eltölt (igen, ő marad).  A ReUse Centerbe visszavittük a fel nem használt papírzacsikat, kézműves izéket, dekorációkat, és hoztunk költöztetődobozokat. (Hihetetlen: tartományi fenntartású intézmény: beviszed, azonnal szortírozzák, polcokra rakják, és viheti, aki akarja. És elviszik. A tojástartókat és a tejfölösdobozokat és a zsírkrétákat is mind egy szálig. Művészek, tanárok, kitudjafejüketmibentörők. Innen lett képkeretünk, nélkülözhetetlen papírhengerünk, de még karácsonyfánk is. És ide hoztuk mindezt vissza.)  Z. ágyát eladtuk, és utoljára még egy idegentől kaptunk egy felfújható ágyat, mert kell még erre a hétre. Csak úgy adta, ahogy itt a kávéfőzőket szokás osztogatni. Fáj a szívünk, de várjuk is a találkozást veletek, nagyon. Otthon élőben folytatom. Ha eljöttök, még mesélek....
Powwow. Őslakosok találkozója, táncversenye, rituáléja. Ünnepi felvonulás, dobszó és tánc három napon át. Olvastam róla regényekben, hallottam hírét. Nyári időszakban vannak, akik az országon belül powwowról powwowra utaznak, mint az otthoni fesztiválozók. A powwow királynőség azonban nem egyenlő a buligirlséggel. Ha megválasztanak, annak kulturális jelentősége van: egy közösség bízik benned, és feladatod, hogy menj, felelj meg a címnek és a kultúrádnak. (Hallottunk rendezvényen beszédet mondani powwow princess-t, aki saját történetéről és kulturájához való viszonyáról mesélt, királynői szalaggal testén, koronával a fején. Nem mondott semmi érdekeset, mondhatnám először értetlenül néztünk össze L-lel, hogy ez meg mi. Mégis lenyűgözött, hogy százak hallgatják egy teremben, mert fontos a szava. Fontos ő maga, és az, hogy artikulálja identitását - ezzel példát mutatva a keresőknek. Azoknak, akik nem mernek, tudnak, akarnak kapcsolódni népcsoportjukhoz.) Szóval hallottam én ezekről az ünne...